Iravadi

1. (Irawaddy, Airavati) Hátsó-Indiának Birmában levő körülbelül 1900 km. hosszu folyója. A khamtik földjén, Asszam és a khinai határ közt, az é. sz. 28°, illetőleg 27° alatt két, Me-kha (a. m. kis folyó) és Mali-kha (a. m. nagy folyó) nevü forrásfolyóból ered, amelyek az é. sz. 26° alatt egyesülnek és D-nek folynak, amely irányt az I. torkolatáig nagyjából megtart. A 25° alatt fölveszi a Mogoungot vagyis Nam-Khongot; ennek torkolata alatt 50 m. széles, de igen mély hegyszorosba (Kiuk - duen) lép; ennek elhagyása után Bamo városhoz jut, ahol a Bamo v. Nam-Taping nevü mellékvizét veszi föl; itt kezdődik, bár még kétszer szorítják össze medrét hegyek, a hajózhatósága. Bamo és Amarapura közt balról kapja a legtöbb mellékvizét; ezek közt a Soaili a legnagyobb. Amarapuratól mintegy 80 km.-nyire lejebb ömlik bele a Mrit-ngi és a Kien-duen, két utolsó jelentékenyebb mellékfolyója. Ezek torkolatán alul az I. erősen kiszélesedik és számos szigetet fog körül. A tengertől 220 km.-nyire egyenes vonalban megkezdődik a delta képződése. A K-i ág, a vizben legbővebb, megtartja az I. nevet; a legnyugatibb a Basszein. Az ágak számosak; 9 főágat különböztetnek meg. A delta alapja 200 km. hosszu; területe 40 000 km^2. Legnagyobb a vizállás jul. és aug., legkisebb febr., márc. és ápr. hónapokban. Ez utóbbi időben 2000-1300 m³, augusztusban 56 000 m³, átlag pedig 13 600 m³ a viztartalma. Az angolok az áradások megakadályozása végett partjain nagy töltéseket építenek. Ranguntól Bamoig 9 nap alatt mennek föl a gőzösök. Az I.-völgye Hátsó-India Ny-i részének történelmében mindig a legnagyobb szerepet játszotta. Mindenkoron itt épültek a fővárosok. V. ö. Sandemann, The river I. (Proc. of The Roy. Geogr. Soc., 1882, 4 köt. 257-273. l.). - 2. I. Brit-Birma egyik diviziója, 43 524 km² területtel. 1 161 119 lak., akik közt legtöbb a buddhista. Legjelentékenyebb városai Basszein (l. o.), Prome és Thajet-mjo.

Forrás: Pallas Nagylexikon