Jalisco

(ejtsd: haliszko) v. Xalisco, a Nagy-oceán partján elterülő mexikói állam Colima, Michoacan, Guanajuato, Aguascalientes, Zacatecas, Durango és Sinaloa közt; a hozzátartozó Tres Marias szigetet is beleszámítva 122382 km² területtel, (1891) 1159341 lak. A Mexikói-fensik Ny-i oldalán terülvén el, lépcsőzetes fensikokból és hegységekből áll, amelyeket meredek völgyek, barranca-k barázdálnak. A Nevado de Colima (4300 méter), a Tequila, Sanganguey és Nayarit (3450 m.) rajta legmagasabb csúcsok; a Tepici, a Bufai, a Colimai, a Ceberuco és Cumbre de la Coronilla a vulkánok. A Rio Grande de Santiago, az Ameca, az Armeria öntözik; a Magdalena, Sayula, Zacoalco és Mexcaltitlan tavak frissítik föl a levegőjét. Az éghajlat, az egyes helyek fekvése szerint a forró és zord között váltakozik. Mig a magasabb helyeken a gabonafélék a főtermékek, a mélyebb völgyekben és a tengerparton szézámot, indigót, rizst, vaniliát, cukornádat és dohányt (a tepicii dohány hires) termesztenek. Az állattenyésztés virágzó. Miként Mexiko egész Ny-i része, J. is gazdag arany-, vas-, réz- és ezüstércekben; az utóbbiakat bányásszák egyedül nagyobb mértékben; aranybányák vannak Santa Maria del Oroban, Huilotitlanban, Amecában. A gyapju- és pamutszövés eléggé virágzó; kalapokat, bőr- és agyagárukat szintén készítenek. A főváros Guadalajara (l. o.). J. része volt egykor Nueva Galicia királyságnak. V. ö. Barcena, Ensayo estadistico del estado de J. (1888).

Forrás: Pallas Nagylexikon