Jász-kun kerület

egykor a dunáninneni kerülethez számított területek, melyek a Duna, Zagyva, Tisza, Sárrét és Kőrös mellékein több különálló darabban azon jász és kun maradékoknak szolgáltak saját lakóhelyül, kiknek egy részét még Árpád hozta magával, másrészt még Árpád hozta magával, másrészt pedig I. László, II. István és IV. Béla királyaink telepítettek meg közöttünk. A J. területe 4728,55 ha, lakóinak száma (1870) 215 526 volt. A J. hajdan nyert kiváltságait, több-kevesebb módosítással 1848, illetve 1876-ig élvezte, amikor is az 1876. XXXIII. t.-c. alapján az ország többi részével minden tekintetben egyenlősíttetett s külön közigazgatási szerkezettel birt területek a megyei szerkezet keretébe olvasztattak. A J. eredetileg három önálló részre oszlott, amelyeknek neve a Jászság, Kis-Kunság és Nagy-Kunság volt. E részek a fentebb idézett területrendező törvénycikk alapján a régi kapcsolatból kivett Szolnok és Heves vmegyékhez, továbbá Pest és Csongrád vmegyékhez kapcsoltattak. L. még Jászok.

Forrás: Pallas Nagylexikon