Jaures

János, Leon, franc. politikus, a szocialistapárt vezére, szül. Castresban 1859 szept. 3., A Louis le Grand liceumban és a l"École normaleban végezte tanulmányait és 1881. doktorátust tett. Erre a bölcsészet tanára lett előbb Albiban, majd Toulouseban. 1885 okt. 4. köztársasági programm alapján Tarne départementban képviselőnek választották. 1889 szept. 22. ugyan kisebbségben maradtak, de 1893 szept. ujra megválasztották. J. a szocialisták legkiválóbb tehetsége, egyuttal hatalmas és szenvedélyes szónok, ki már több alkalommal gyakorolt nagy befolyást a kormányok sorsára és a parlamentáris életre. 1893 nov. 25. J. a Dupuy-kabinet bukását idézte eő fogas kérdéseivel. 1893 dec. azt indítványozta, hogy a kormány a gabonabevitelt monopolizálja és ilyformán olcsó és állandó értékü kenyérről gondoskodjék a nép számára. 1894 febr. keresztülvitte, hogy a képviselőház a megvesztegetéssel vádolt Wilson (Grévy volt elnök vejének) és Blanc bankár mandátumát megsemmisítette. 1894 őszén hatalmas beszédet mondott Géranet-Richard szocialista hirlapiró érdekében, aki Perier Kázmér elnöknek atyját szivtelen uzsorás képében tüntette volt fel lapjában. 1894 dec. 24. a déli vasuttársulattal kötött szerződés kérdésében Raynald volt miniszter és Barthou miniszter több rendbeli mulasztással vádolta és egyuttal a hazaárulással vádolt Dreyfus kapitány kivégeztetését sürgette. Az ebből támadt vitában Brisson elnök J.-t a képviselőház üléseiről határozatlan időre kizárta; azonban a Ribot-kabinet által előterjesztett általános közbocsánat tárgyalása alkalmával a képviselőház 1895 jan. 28. J.-t visszafogadta keblébe. Bölcsészeti munkái közül említendő: Réalité du monde sensible és a De primis socialismi germanici lineamentis apud Lutherum, Kant, Fichte et Hegel (Páris 1892).

Forrás: Pallas Nagylexikon