Kálium szulfidjai

a káliumnak több szulfidját ismerjük, ezek: a káliummonoszulfid K₂S; továbbá a következő poliszulfidok: a káliumdiszulfid K₂S₂, a káliumtriszulfid K₂S₃, a káliumtetraszulfid K₂S₄, a káliumpentaszulfid K₂S₅. A káliummonoszulfid akkor képződik, ha káliumszulfátot hidrogénnel v. szénnel redukálunk az izzás hőmérsékén. Oldatban ugy kapjuk, ha káliumhidroxid oldatot kénhidrogénnel telítünk és a káliumhidroszulfid-tartalmu oldathoz még ugyanannyi káliumhidroxid-oldatot elegyítünk. A levegőüres térben való besűrítéskor ez oldatából 5 molekula vizzel kristályosodik. Ha poliszulfidmentes, szintelen; erősen maró lúgos kémhatásu. ez oldata könnyen ként old fel, amidőn a magasabb rendü szulfidek, az u. n. poliszulfidek keletkeznek. A káliumdiszulfid akkor keletkezik, ha a káliumhidroszulfid borszeszes oldatát a levegőn állani hagyjuk addig, mig az felületén zavarosodni kezd. Az oldatot levegőüres térben beszárítva, szilárd állapotban megkapható. A káliumtriszulfid akkor képződik, ha széndiszulfid-főzt izzó káliummkarbonátra vezetünk. Káliumtetraszulfid káliumszulfátból képződik, ha azt izzítjuk és széndiszulfid-gőzt vezetünk reá. A káliumpentaszulfid ugy készülhet, hogy káliummonoszulfidot fölös kénnel hevítünk, amikor is a kén elillan és K₂S₅ visszamarad. A kálium poliszulfidjai sárga, illetőleg vöröses sárga v. barnás sárga szinüek. Sárga vagy vörös szinü vizes oldatuk könnyen bomló. Igy híg savat elegyítve hozzá, a káliumnak megfelelő sója keletkezik, kéhidrogéngáz fejlődik és kén finoman eloszlott állapotban csapadék alakjában leválik.

Forrás: Pallas Nagylexikon