Kauser
L. József, műépítész, még a mult sz. végén honosított
építész-család sarja, szül. Pesten 1848 máj. 7. Műszaki kiképzését apja
vezetése mellett kezdette meg, tanulmányait a hazai és zürichi műegyetemen
folytatta és Párisban az École des Beaux-Arts-ban végezte. Neve több rendbeli
terv-pályázat alkalmával tünt föl először. Az 1878. párisi világkiállítás
magyar osztályának berendezésén, valamint az 1885-iki magyar országos kiállítás
tervezésénél közreműködött. Elismerésül a Ferenc József-rend és a francia
akadémia tiszti jelvényét, utóbb pedig a vaskorona-rendet kapta. Nevezetesebb
építményei: a magyar királyi államvasutak nyugdíjintézetének egyik köröndtéi
háza; a Jézus szt. szivéről elnevezet józsef-utcai templom; a Ludoviceum
szárnyépülete; a budapesti református és az ungvári főgimnázium; a Sancta
Mária-leányiskola; a Stefánia gyermek- és a Szt. László közkórház; az új
Pallas-nyomda, valamint számos egyéb köz- és magán-épület. Reá van bizva Ybl
halála óta (1891) a bazilika befejezése; ennek belső díszítése az ő
tervvázlatai és vezetése mellett folyik. Stiliránya: ugy a középkori, mint a
renaissance-építkezésben a konstruktiv elemekből fejlődő szabatos és mérsékelt,
de előkelő ékítési modor.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|