Kénhidrogén

hidrogénszulfid, hidrotionsav H₂S. Bűzös, szintelen gáz. A természetben némely vulkános gázban előfordul, ugyszintén az u. n. kénes ásványvizekben. A kéntartalmu szénvegyületek (fehérjék) rothadásakor képződik, igy tehát pöcegödörben, záptojásban, stb. Képződik kis mennyiségben kén és hidrogén közvetlen egyesülése útján, p. ha ként hidrogénben hevítünk. A keletkezés pillanatában hidrogén és kén egymással elgé könnyen egyesülnek. A hidrogénnél erélyesebb fémek szulfidjait higított savban oldva, K. fejlődik. Előállítása a legutóbb említett módon történik és pedig leggyakrabban ferroszulfidból, melyet alkalmas készülékben higított kénsavval vagy sósavval öntenek le. A pezsgés közben kifejlődő gázt vizen átvezetjük, hogy a magával ragadt folyadkékcseppek visszatartassanak. Célszerüen előállítható továbbá antimontriszulfiddal, melyet tömény sósavval melegítünk. Ez utóbbi előállítási mód azért előnyös, mert a közönséges vasszulfiddal előállított gáz rendesen hidrogéntartalmu, továbbá esetleg arzénhidrogént is tartalmaz. Tisztán előállítva szintelen, átlátszó, rendkivül kellemetlen bűzü, záptojás-szagu gáz, melyet erősen lehűtve nyomás alatt folyadékká sűrüdik. A megsűrített K. - 62° -on forr. Vizben oldható; 1 térfogat 0° -on, ha a K. gáz nyomása 760 mm., Fauser Géza szerint 4,686 térfogatot nyel el. Közönséges hőmérséken K.-nel telített viz 2-3 térfogatot tartalmaz feloldva. A K. vizes oldata, az u. n. kénhidrogénviz fontos analitikai kémlőszer, a fémek sóiban való felismerésére használatos. A K. gáz valamivel nehezebb a levegőnél; sűrüsége 1,177 (levegő = 1); egy liter (0° és 760 mm. nyomásu) K.-gázt 1,5228 g. A K.-gáz tiszta száraz állapotban nem bomlik. Hevítve legnagyobbrészt alkatrészeire széthull. Több fém (ezüst, réz, kéneső) már közönséges hőmérséknél lassacskán elbontják, rohamosan a hevítéskor. Vizes oldatában a levegő oxigénjétől oxidáltatik, miért is kén válik ki. Lúgok szulfidok képződése közben elnyelik. Az u. n. nehéz fémek sóinak oldatából szulfidokat választ le és pedig többeket savanyu oldatban is, másokat csak lúgos folyadékban. Ezen alapul a fémgyökök analitikai osztályozása. Az emberi szervezetre mérgezőleg hat (vérméreg). Fémes tárgyak, különösen ezüst, kénhidrogénes levegőben megfeketednek; ugyszintén sötétszinüre válik az ólmos festékkel fehérre festett tárgy kénhidrogénes levegőben. Mivel a kémiai analizisben gyakran használják, fejlesztésére való készülékeket számosan konstruáltak, melyek közül a leghasználtabbakat a Kipp, Deville és a Than szerkesztette készülékeket megemlítjük. A hidrogén kénnel kevéssé ismert poliszulfidokat képez.

Forrás: Pallas Nagylexikon