Kepler-törvények
csillagászat
A Kepler-törvények néven a bolygómozgások három törvényét, melyet Johannes Kepler német csillagász állapított meg.
A bolygók pályája ellipszis, és annak egyik gyújtópontjában van a Nap
A bolygók a Naphoz közelebb járva gyorsabban mozognak, mint távol. Azonos idők alatt azonos területet súrol a bolygók vezérsugara, a bolygót a Nappal összekötő egyenes.
A bolygók Naptól való átlagos távolságainak, a pálya fél nagytengelyeinek köbei úgy aránylanak egymáshoz, mint a keringési idejük T négyzetei, azaz a a3/T2 hányados minden naprendszerbeli bolygó esetén ugyanakkora.
Például a Jupiter keringési idejének 11,8 földi év négyzete majdnem 140. A Jupiter majdnem 5,2-szer van távolabb a Naptól, mint a Föld; ennek köbe 5,2-ször 5,2-ször 5,2 szintén majdnem 140.
A fenti törvények általánosíthatóak: igaz egy csillag körül keringő bolygóra, egy bolygó körül keringő holdakra és műholdakra, bármely nagy tömegű égitest körül keringő más égitestekre, csupán az a3/T2 értéke más, a központi égitest tömegétől függ.
Ha közel egyforma tömegű két csillag kering egymás körül, akkor bonyolultabb a helyzet, ugyanis akkor mindkettő égitest ellipszis pályán kering: kéttest probléma.
Szerkesztette: Lapoda Multimédia
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|