Kerc

(Kerca), nagyközség Fogaras vármegye alsóárpási j.-ban, (1891) 996 német és oláh lakossal. Apátsága a cisterciták számára, ismeretlen időkben, mint az egresi apátság telepítvénye alakult. Okiratok 1223. említik először. A tatárjárás annyira megviselte, hogy még V. István korában is csak bajosan szedelőzködhetett össze. 1332. nyert szabadalomlevele szerint 10 falu tartozott hozzá. 1421. Murád szultán elpusztította, s mivel utolsó apátja Bärenfuss Rajmund a vallást elhanyagolta, jobbágyait zsarolta, javait elpazarolt s a királynak is ellenszegült, Mátyás király 1474 febr. 27. a kerci apátságot a szebeni prépostsághoz csatolta, de K.-en 3 papot rendelt az isteni tisztelet végzésére, egy negyediket pedig Brassóba, hol a Katalin-kápolnában azelőtt szintén K.-i cisterciták miséztek. Az igy megszünt apátság templomából ma is megvan a szentély, a kereszthajó s a kettős kápolnának romja. Déli oldalán feküdt a kolostor, melynek kereszt-folyosóiból csak a déli és keleti olal épült ki.

Forrás: Pallas Nagylexikon