Keresztjáró napok

és hét, azok a napok, amelyeken az u. n. keresztjáró körmenetek tartatnak. Az egyház kétrendbeli K.-at különböztet meg: olyanokat, amelyek minden évben állandóan ismétlődnek, és amelyek esetről-esetre, egyes különös alkalmakkor tartatnak. Az előbbiek a tulajdonképeni K. (dies rogationum), mig az utóbbiak könyörgő napoknak (dies supplicationum) neveztetnek. A legfontosabb és legnevezetesebb keresztjáró körmenetesket szt. Márk napján, továbbá az áldozó csütörtököt megelőző három napon tartanak. Különösen az utóbbiak vannak elterjedve. K.-nak tulajdonképen egyedül azért neveztetnek, mivel a körmenetek kereszt (feszület) elővitele mellett tartatnak. Ily körmenetek az említetteken kivül egyes rendkivüli alkalmakkor (háboru, inség stb.) is szoktak tartatni.

Forrás: Pallas Nagylexikon