Khartum

(Chartum), az egykoron Egyiptom birtokát tevő Szudánnak fővárosa a Kék-Nilus balpartján, közel azon helyhez, hol a Fehér-Nilussal egyesül. K.-ot 1823. Mehemed Ali kezdte várossá építtetni és 1830-ban egyiptomi Szudán kormányzóságának székhelyévé tette. Kedvező fekvésénél fogva csakhamar egész ÉK.-Afrika kereskedelmének középpontjává lett és már 1882. lakóinak számát 70,000-re becsülték. Egyiptommal távirói összeköttetésben állott. Forgalmának főcikkei voltak a bevitelben fegyverek, puskapor, kelmék és üveggyöngyök; a kivitelé elefántcsont, gummi arabicum, tamariszkus, structoll és bőrök; végül a rabszolgakereskedést is űzték titokban. A város alacsony téglaépítményekből és nagy kertekből állott és egyhangu képet nyujtott. A nagyobb épületek voltak: két, európai módra épült kormányzói épület, a mecset, a kaszárnya, a kat. hittérítő intézet iskolával, egy kat. és egy kopt templom. K. több tudományos expediciónak (Baker Sám.) szolgált kiinduló pontjául; a kat. hittérítőkön kivül protestáns hittérítők is működtek benne; végre az 50-es évek elején innen indultak ki azon vállalatok, amelyek a felső Nilus vidékét a kereskedelemnek megnyitották. A máhdi lázadása folytán 1885 jan. 26. a fölkelők birtokába esett, miután Gordon 1884 márc. 12. óta magát benne védelmezte volt. Gordon a város bevételénél maga is elesett.

Forrás: Pallas Nagylexikon