Kínai Népköztársaság

1949. okt. 1 én kiáltották ki az USA által támogatott Kuomintang elleni polgárháború győzelmének eredményeként. 1949-1952 között földreformot hajtottak végre a Kínai Népköztársaságban, államosították a külföldi tőkések és a velük együttműködő hazai burzsoázia vagyonát, 1953-1957 között a SZU és a többi szoc. ország testvéri segítségével a Kínai Népköztársaság végrehajtotta első ötéves tervét, ennek eredményeként agrárállamból ipari-agrár ország lett. Az 50-es évek végén - figyelmen kívül hagyva a szoc. építésének addigi tapasztalatait - irreális terveket tűztek ki célul ("nagy ugrás"), és ez a népgazdaság fejlődésének visszaeséséhez vezetett. Ezzel párhuzamosan nagyhatalmi, nacionalista külpolitikai irányvonalat dolgoztak ki. A szoc. országok testvérpártjaival folytatott vitát az állami életre is átvitték, és a szovjet határ elleni fegyveres provokációktól sem riadtak vissza. Mao Ce-tung elnök 1976-ban bekövetkezett halála után hatalmi harc lángolt fel a kínai vezetésben, melynek során a bel- és gazd.pol. modernizálására törekvő erők diadalmaskodtak. A Kínai Népköztársaság külpolitikájára napjainkban is jellemző a szuperhatalmak elítélése, tehát a szovjetellenesség is, de egyidejűleg lassú lépések is történnek a kínai-szovjet államközi kapcsolatok normalizálására.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás

• USA
• polgárháború
• SZU
• Kínai Kommunista Párt