Kizikosz

(lat. Cyzicus), miletoszi gyarmat Frigiában a Propontisz egyik félszigetén, a Dindimon és Arktosz hegyek lábánál. A peloponnezusi háboruig jelentéktelen lévén, Athén és Miletosz rovására gyorsan felvirágzott; Kr. e. 365. kiverte a persa őrséget és hatalmas erődítvényektől övezve a pergamumi királyok és a rómaiak segítségével megtartotta függetlenségét, sőt Mithridates (l. o.) ellenében Kr. e. 74. oly hősiesen védelmezete magát, hogy jutalmul jelentékeny területet kapott és libera civitas lett, de Kr. e. 20. egy időre, tiberius alatt végképen római uralom alá került. Mindamellett kiváló város maradt; pénzei (28 drachmás staterek) és liliomból készült arckenőcse (unguentum irinum) nem kevésbbé biztosították hirnevét, mint középületei (erődítvények, szinház, Aristides szofista által díszített Hadrián-templom), melyeknek romjai a Kapu-Dagh félszigeten maig láthatók. Az első nagyobb csapást a Kr. u. 443. évi földrengés mérte a városra, majd az, hogy 675. az arabok elfoglalták. Jelenleg csak pezsgőre emlékeztető bora őrizte meg nevét, nemkülönben egy püspöki cím, melynek viselője rangban negyedik a konstantinápolyi patriárka után.

Forrás: Pallas Nagylexikon