Klagenfurt

Karintiának, a tartomány helytartójának, az ugyanily nevü kerületi kapitányságnak és a gurki érseknek székhelye, a déli és az osztrák államvasút és a Glan mellett, amelyet az 1 órányi hosszuságu Lend-csatorna, a déli vasút és azonfelül lóvasút köt össze a Wörthi-tóval, (1890) 19,756 lak., gép-, bőr-, dohány-, posztó- és különösen ólomfehér-gyártással (a Herberté Ausztriában az ilynemü gyárak legnagyobbika); bányászati termékek kereskedésével; több közép- és szakiskoláal és a Rudolfinum nevü muzeummal. A csaknem szabályos négyszöget alkotó és széles, egyenes utcákból álló városban a tartományi gyülés házában (a XVI. századból) a nagy teremben a Karintia nemesség címerei, déli szárnyában pedig a történelmi társulatnak gyüjteményei és a természetrajzi muzeum láthatók. A főtéren van Mária Terézia szobra, amelyet Pönninger mintázott és 1872. állítottak föl. Mellette áll a város jelképe, egy ércből öntött sárkány (Lindwurm). Az érseki téren pedig a pozsonyi béke emlékére felállított obeliszk látható. 1894 okt. leplezték le Enzenberg Ferenc gróf szobrát, ki a francia megszállás fején kitünt. A franciáktól 1809. lerombolt erődítmények helyét szép ülttvények foglalják el. 1797-től 1813-ig francia uralom alatt állott. Van növénykertje is. K.-ban volt internálva Görgey Arthur. A szomszéd Kreuzbergen elterülő Ferenc József sétány magaslatán jelenleg (1895 jul.) tornyot építenek, honnan a Wörthi-tóra és környékére nyilik elragadó kilátás. Hasonló szép kilátás nyilik a székes templom tornyáról is.

Forrás: Pallas Nagylexikon