Kleve

(Cleve, Kleef), az ugyanily nevü járás székhelye Düsseldolf porosz kerületben és az egykori K. hercegség fővárosa 5 km.-nyire a Rajnától és 7 km.-nyire a németalföldi határtól, a Kermisdal és vasút mellett, (1890) 10,409 lak., vasöntővel, gép-, bőr-, dohánygyártással és pamutszövéssel. A város legjelentékenyebb épülete a kat. plébánia-templom (1341-1425), a K.-i grófoknak, illetőleg hercegeknek, a többi közt III. Adolfnak és Bergi Margarétának síremlékeivel. A város közepén meredek magaslaton áll a K.-i hercegek egykori kastélya, a Schwanenburg, amely jelenleg a törvényszék hivatalos helyiségeül és börtönül szolgál, az 1439. I. Adolf herceg által épített Schwanenthurmmal és János Zsigmond választófejedelem emlékszobrával (Bayerlétől 1859-ből). 1822 óta egy kis emlék van a kis-piacon, amely a Wagner Rikárd operájában előforduló Schwanenritterre emlékeztet. 1847. a városnál fakadó vastartalmu ásványvizforrás mellett fürdőt is építettek. 7 km.-nyire K.-tól van Móric hercegnek 1811. készített emlékszobra. A város nyugati oldalán pedig szép ültetvények láthatók. V. ö. Führer durch Cleve u. Umgebung (1888); Brockmann, Bad Cleve und Umgegend (1886).

Az egykori K. hercegség a német birodalom vesztfáliai kerületéhez tartozott, 2200 km² területtel és mintegy 100,000 lak. A K.-i grófok férfiágának kihalta után 1368. örökösödés útján Mark grófjának birtokába került és 1417. a konstanzi birodalmi gyülésen hercegséggé tétetett. III. János herceg Máriával, Jülich és Berg hercegének meg Ravensberg grófjának egyetlen leányával egybekelvén, 1511. ezen birtokokat K.-vel egyesítette. 1511. V. Vilmos (1539-92) a gelderni herceg egyik leányát nőül vevén, megkisérlette Geldernt is megszerezni; azonban V. Károly császár hadaival rátámadt és kényszerítette, hogy Geldernről mondjon le és ősi birtokain is tartsa fenn a kat. vallást. 1609. János Vilmos elhunytával a hercegi család férfiágának kihalta után a Jülich-K.-i örökösödéi viszály kiegyenlítése után a hercegség föloszlatott; K., Mark és Ravensberg Brandenburgnak jutott. 1801. Poroszország a Rajna balparti részéről, 1805. pedig a jobbparti részről is lemondott Franciaország javára. E birtokok egy részéből alakíttatott meg 1806. a bergi nagyhercegség. Napoleon bukása után azonban ezen birtokok tulnyomó nagy része visszakerült Poroszországhoz és Düsseldorf kerülethez tartozik. V. ö. Char, Gesch. d. Herzogthums Cleve (1845).

Forrás: Pallas Nagylexikon