Kobell

l. Ferdinánd, német festő és rézmetsző, szül. Mannheimban 1740., meghalt Münchenben 1799. Heidelbergában és Párisban tanult, 1798. a mannheimi képtár igazhatója lett. Festményei nagyrészt olaszországi tájakat ábrázolnak. Körülbelül 300 rézkarcából többször jelentek meg gyüjtemények.

2. K. Ferenc, német festő, az előbbinek öccse, szül. Mannheimban 1749., meghalt Münchenben 1822., eleinte kereskedő volt, utóbb Mannheimban és Olaszországban festővé képezte ki magát és bajor udvari festő lett. Csak kevés festett tájképet, de mintegy 20,000 rajzot hagyott hátra.

3. K. Vilmos, német festő, K. Nádor fia, szül. Mannheimban 1766., megh. Münchenben 1855., atyjának tanítványa, 1808. a müncheni akadémia tanára lett. Festményei, nagyrészt csataképek, táj- és állatképek, többnyire Wouwerman műveinek hatása alatt készültek. Jó rézkarcokat is készített.

4. K. Ferenc, lovag, német mineralogus és költő, K. Ferdinánd unokája, szül. Münchenben 1803 jul. 17., megh. u. o. 1882 nov. 11. Mineralogiát és kémiát tanult Landshutban, 1823. segéd lett a müncheni ásványtani konzervatoriumban, 1826. ugyanide rendkivüli s 1834. rendes tanárrá nevezték ki. 1848. őre lett az állami ásványgyüjteménynek. Beutazta Német-, Francia-, Angol-, Skót-, Olasz- és Görögországot. Az ásványtanban K. az anorganologiai, mineralogiai és krisztollagráfiai ágának a képviselője. Ásványtani művei: Tafeln zur Bestimmung der Mineralien mittels chemischer Versuche (München 1863, 12. kiad. 1884, több nyelvre lefordítva); Die Mineralogie, leicht fasslich dargestellt (Nürnberg 1847, 5. kiad. Lipcse 1878); Skizzen aus dem Steinreich (München 1850); Galvanographie (K. találmánya u. o. 1842, 2. kiad. 1846); Geschichte der Mineralogie (u. o. 1864); Berechnung der Krystallformen (u. o. 1867); A sztauroszkópot ő találta fel. Mint költő, főkép a felső-bajor és pfalzi dialektusban irt költeményeiről nevezetes. Ezek: Gedichte in hochdeutscher, oberbayrischer u. pfäz. Mundart (München 1839-1841); Hochdeutsche Gedichte (u. o. 1852); Gedichte in oberbayr. Mundart (9. kiad., Stuttgart 1882); Gedichte in pfälz. Mundart (6. kiad., u. o. 1876); Schnadahüpfin u. Sprüch In (München 1846); Oberbayr. Lieder mit ihren Singweisen (u. o. 1860); P"älzsche G"schichte (u. o. 1863); Schnadahüpfin u. Geschichtln (u. o. 1872); Der Hansl" vo" Finsterwald, Der schwarzi Veitl, S" Kranzner-Resei (2. kiadás u. o. 1876); Oberbayr. Volksstücke (2. kiad. u. o. 1879); Die Urzeit der Erde (költemények, u. o. 1856); Wildanger, Skizzen aus dem Gebiet der Jagd u. ihrer Geschichte (Stuttgart 1859); Erinnerungen in Gedichten u. Liedern (München 1882). V. ö. Kobell Lujza, Franz v. K. (u. o. 1884); Haushofer, F. v. K. (emlékirat, u. o. 1884).

5. K. Henrik, hollandi festő, szül. Rotterdamban 1751., meghalt u. o. 1782., tengeri képeket festett és maratott rézbe. Fia, K. János, szül. Utrechtben 1782., meghalt Amsterdamban 1814., ügyes tájkép- és állatfestő volt.

Forrás: Pallas Nagylexikon