Kolokotronisz

Tivadar, hadvezér a görög szabadságharcban, K. Konstantinnak, a klefták vezetőjének fia, szül. Kanytenában (Arkádia) 1770 ápr. 3., megh. Athénben 1843 febr. 4. Eleinte ő is klefta volt, utóbb az angolok egy görög ezredében szolgált. A szabadságharc kitörésekor Görögországba sietett, 1821. átvette a felkelés vezetését Messzinában, 1822. megverte Dram Alit Patras mellett, 1823 tavaszán a legfőbb parancsnok lett a Peloponnezusban és nemsokára Maurokordatos mellett a legfelsőbb tanács elnöke. Mint ilyen Oysszeusszal együtt jul. 7. St. Lukas és két nappal később Cheronea mellett megverte a törököket. Utóbb azonban, mivel kezébe ragadta a fölkelés zászlaját, mint államfoglyot 1825. Hyrára vitték. Ibrahimnak 1825 juniusában való partraszállásakor a nép óhajára szabadon bocsátották s ekkor K. Ibrahimot Nauplia mellett megverte. 1828-ban Nauplia fellegvárát, Palamidit Kapo d"Istrias János elnöknek adta át és ennek pártjához csatlakozott. 1828. dec. Morea főparancsnokává neveztetvén ki, 1830. legyőzte a felkelő mainotákat és Kapo d"Istrias meggyilkolása után 1831. a hetek kormánytanácsába lépett, de röviddel Ottó királynak megérkezése előtt 1833 januárban a franciák megverték, 1834 szept. elfogták és felségárulás címén halálra itélték. Ezt a büntetést 20 évi fogságra változtatták. Ottó királynak trónralépésekor 1835 jun. 1. megkegyelmeztek neki és visszaadták neki tábornoki rangját és államtanácsosi hivatalát. Életét K. Konstantin irta meg (Athén 1851). - Fia, K. Gennaiosz, 1863 jun. 8. miniszterelnök lett és megh. 1868 jun. 4. mint a katonaügyek feje Athénben.

Forrás: Pallas Nagylexikon