Kolowrat

régi nemes család, melynek birtokai Csehországban és Ausztriában fekszenek. Szláv eredetü, s ősi fészke valószinüleg Krajnában volt. A család több ágra szakadva, Csehországban lett honos. Ez idő szerint csak egy főága virágzik még, az, amely 1674. birodalmi grófi rangot és a K.-Krakowsk nevet nyerte. E főág három ágra szakadt, a Brzeznitz, Radenin és Teinitzl nevü ágra, melyek közül jelenleg csak a középső ág virágzik. Ennek feje K. Fülöp gróf. Az idősebb ág utolsó sarja K. Ferenc Antal gróf volt, szül. 1778. Prágában, megh. Bécsben 1861 ápr. 4. 1810. Cseh főkapitány s a cseh rendek elnöke volt és állásában jellemszilárdsága és hazafisága által tünt ki. A cseh nyelvészeti és történettudományi törekvéseket hathatósan támogatta s históriai s néprajzi gyüjteményével a cseh muzeumnak vetette meg alapját. Több szegényintézetet s az első cseh takarékpénztárt is alapította, azonfelül arra is törekedett, hogy az állandó hadsereg létszáma leszállíttassék. 1825-ben Ferenc császár Metternich ellensúlyozására államminiszterré nevezte ki, mely állásában Ferdinánd trónralépte óta (1835) az engesztelékeny politikának volt szószólója. Az 1848-iki felkelés kitörése után, márc. 21-től ápr. 4-ig mint miniszterelnök szerepelt, de azután visszavonult a magánéletbe. Mint a művészeteknek és tudományoknak pártfogója és jótevője, haláláig volt a köztisztelet tárgya.

Forrás: Pallas Nagylexikon