Kondor

Gusztáv, csillagász és matematikus, szül. Szántován (Bács-Bodrog) 1825 aug. 7. Gimnáziumi és liceumi tanulmányait bevégezvén, az 1846. és 1847. években az apatini kincstári építészeti hivatalnál mint mérnök-gyakornok működött. Aztán a pesti m. kir. tudomány-egyetemre jött, de tanulmányait a szabadságharc szakította félbe, melyben mint honvéd árkász-főhadnagy vett részt. A szabadságharc után folytatta tanulmányait s 1850. mérnöki oklevelet nyert. Petzwal Ottó előadásai az egyetemen annyira megkedveltették vele a matematikát, hogy 1850-52. a pesti, 1852-54. a bécsi egyetemen mint egyetemi csillagászati ösztöndíjas a matematikából, természettudományokból és asztronomiából magát tovább kiképezte. 1855. a pestvárosi főreáltanodában a mennyiségtan rendes tanárává lett. Ennek 1858. Értesítőjében közölte a Szélső értékek elméletének elemi kifejtéséről irt értekezését. 1861. a m. tud. akadémia levelező tagjának választotta meg. Ugyanazon év óta az egyetemi csillagászati obszervatoriumban annak végleges beszüntetéséig a déli idő meghatározását eszközölte és a déljelzést ellenőrizte. 1863. a szépművészetek és bölcsészet doktorává avattatott, két évvel később pedig a m. kir. tudomány-egyetem a csillagászatból magántanárrá képesítette. 1871. a m. kir. tudomány-egyetemhez az elemi mennyiségtan tanszékére ny. rendes tanárrá neveztetett ki s u. o. 1883 óta egyszersmind a csillagászat rendkivüli tanára, 1880-83. a bölcsészeti kar dékánja volt. A hatvanas években a váltójogról, vámisméről s könyvvitelről irt reáliskolai tankönyvei számos kiadást értek. Mint csillagász 1863-91. a m. tud. akadémia almanachjának naptárát szerkesztette, magnetikai helymeghatározásokat végzett s becses adalékokat szolgáltatott hazánk földmágnességi viszonyainak ismeretéhez (m. t. akad. 1870; Term. Közl. 1871, 1881), továbbá számos ismeretterjesztő cikket és könyvismertetést irt, melyek a m. tud. akadémiánál, a Természettudom. Közlönyben, az Országos középiskolai tanáregyesület Közlönyében s a Magyar Encyclopédiában jelentek meg. Matematikai irodalmunkat a Részletes külzeléki egyenletek egészelése címü akadémiai értekezésen kivül (1860) egyetemi előadásainak gondos autográfikus kiadásával bővítette. Mint akadémikus Herschel Jánosról s két jelesünkről: Nagy Károlyról és Petzwal Ottóról tartott meleghangu emlékbeszédeket.

Forrás: Pallas Nagylexikon