Königsegg

ősnemes sváb nemzetség, mely a VII. sz. közepéig viszi vissza származását, amikor Cuno v. Chuno, az elzászi fejedelmi ház sarja, Altsdorf közelében Chunsegge (Chunigseck) várat építette. Innen a család neve. Történetileg biztos adataink a XV. sz.-ban kezdődnek, amelynek első éveiben Ulrich nemes, «Herr von Königseck» Sulgaui Erzsébet grófnőt veszi nőül. Ettől kezdve emelkedik a család. 1470. már bárói rangot nyer. A XVII. sz. elején két ágra szakadt: a Rothenfels és Aulendorf ágra. Az elő és régibb ágat königseggi és rothenfelsi báró K. Hugó (1595-1666), cs. és kir. valóságos kamarás és birodalmi udvari tanácsos alapította. Fia Lipót Vilmos (1630-1694) birodalmi alkancellár, 1665. birodalmi grófi, 1675-ben udvari pfalzgrófi méltóságot nyer. Magyar honosságot Károly Ferdinánd (kinek fiága kihalt) és Ferenc Hugó az 1752. erdélyi III. t.-c. által nyertek, s a család ősi birtokai Rothenfels és Staufen Boros-Jenővel és Boros-Sebessel cseréltettek ki. (Szentesítést nyert 1804.) A másiknak, az Aulendorf ágnak alapítója aulendorfi báró K. János György (1598-1666), Ferdinánd és Zsigmond főhercegeknek tiroli főkamarása, csász. és kir. valóságos belső titkos tanácsos, birodalmi grófságot nyert 1629 jul. 29. (Az örökös tartományokba bekebelezve 1666 febr. 6.) Magyar honosságot 1751. (XL. t.-c.) aulendorfi K. Siegfried Károly nyert, mint az oroszlánykeői és illavai uradalomnak birtokosa. A család jelenlegi feje: K. Gusztáv, csász. és kir. kamarás, a Szent István-rend vitéze (szül. 1813 ápr. 19.). 1843 nov. 14. nőül vette keresztszegi és adorjáni Csáky Gizella grófnőt.

Forrás: Pallas Nagylexikon