Koppernikuspálma

(növ., Copernicia v. Copernica Mart.), középnagyságu pálma, 6 faja Amerikában terem. Törzsén a legyezőforma levelek nyelének maradéka látható. Virága pároséltü vagy vegyes, apró, zöldes; sárgás bogyója hosszasgömbölyded, egymagu. A C. cerifera Mart. (viasztermő K. v. karnauba), 16-32 m. magas, 21-32 cm. vastag, levele 2 m. hosszu, koronája gömbölyü. Braziliának északi és közép tartományaiban, kivált a folyók mellékén egyenkint terem v. erdőséget alkot. Hasznával majd a kókusz meg a datolya fölé kerekedik. Levele kékes-zöld, mind a két lapját viasz borítja. A fiatal és a levagdalt, megszárított és megveregetett levelekről apró pikkelyek pora hull le, mint a Ceroxylon audicoláét vizben megfőzik, mire az idegen rész a fenekére kerül, a tiszta viasz pedig a vizen úszik. Ez a karnauba-viasz v. cerea-viasz szalmaszinü, nem halaványítható, merev anyag. Összeolvasztják s 1882 óta az európai piacra szállítják. Ha faggyut vagy méhviaszt kevernek hozzá, puhább lesz, gyertyát öntenek belőle, firniszbe teszik vagy a talpbőrt fényesítik vele. Fája tartós, kivált tenyészetének középpontján, Ceara tartományban, vizi építkezésre, épületfának, zenélő hangszernek stb. használatos. Ez a tartomány csaknem egyedül a K. viaszának gyüjtésével és elkészítésével foglalkozik, belőle töméntelent szétküld vagy maga elfogyaszt. A K. némelyik faja a pálmaterem dísze. V. ö. Macedo, Notice sur la palmier Carnauba (párisi kiállítás 1867).

Forrás: Pallas Nagylexikon