Korintusi-földszoros

a Korintusi- és Eginai-öböl közt fekvő mintegy 40 km. hosszu és legkeskenyebb részében 5 km. széles földszoros, amelyet hegyek takarnak; legmagasabb pontja 550, legmélyebb 24 m. Periandros, Korintus tirannusa volt az első, aki tervbe vette e földszoros átmetszését csatornával; Nero a csatorna építését meg is kezdette. Utána Herodes Atticus és az új korban Kapo d"Istria foglalkoztak az eszmével. 1867. görög hazafiak, élükön Renieri, Matkosz és Manitakisz ezredessel élesztették fel újra az átmetszés tervét. Hosszas, sikertelen fáradozás után 1881. Türr István tábornokhoz fordultak, ki Gerster Bélát, a panama-darieni földszoros átmetszése tervezésénél hirt szerzett magyar mérnököt küldte ki Görögországba. Gerster megszerezte az átmetszési engedélyt s annak törvénybe iktatását, elkészítette a velencei III. földrajzi kongresszus által elfogadásra ajánlott terveket, valamint ő állapította is meg az átmetszésnél sikerrel alkalmazott átmetszési munkaeljárást, mely egymás feletti emeletekben dolgozó előrehajtott tárnákkal és rakodó aknákkal szervezett munkahelyek összevágó működésére volt állapítva s melyet mindvégig, a csatornavályu legmélyebb részének kiásásáig, sikerrel alkalmaztak. Türr tábornoktól a panamai üzérkedéseiről hirnevet szerzett Reinach által 36 millió frankkal alapított részvénytársaság vette át az engedélyt. Ez a társaság is a Reinach-féle rossz gazdálkodás miatt jutott tönkre, csak az 1891-ben alakított görög társaság fejezte be 1893. a munkálatokat. A csatorna tengertől tengerig 6100 m. hosszu, fenékszélessége a 80 m. magasságra emelkedő rézsük között 22 m., mélysége 8,5 m. A két végén védett kikötők épültek és mellettök kis városok, a Korintusi-öbölben Pozeidonia, az Eginai-tengerben Isztmia nevüek, emelkedtek.

Forrás: Pallas Nagylexikon