Közgyülés

részvénytársaságoknál, szövetkezeteknél, egyesületeknél az a gyülés, amelyre valamennyi társulati tag a törvény v. alapszabály szerint meghivandó, s részvételre jogosult. A K. az összes tagokat képviseli, s bizonyos kérdésekben a határozathozatalra kizárólag jogosult, ilyenek a társaság szervezése, a választások, a társaság fennmaradása, feloszlása stb. A szabályszerüen összehivott K. határozatképes, ha a törvény vagy alapszabály a határozatképességet még más feltételektől, vagy bizonyos számu tagok megjelenésétől függővé nem teszi. Részvénytársaságoknál szabály szerint minden részvény egy szavazattal bir, minden részvénybirtokosnak tehát annyi szavazata van, ahány részvénye. De a szavazatoknak ekként való számítását a nagy részvényesek tulsúlyának kikerülése végett korlátozni szokás akként, hogy bizonyos számu szavazatnál többel egy részvényes nem birhat. A tilalmat azonban e feles számu részvényeknek szinlelt átruházása által gyakran ki szokták játszani. Amennyiben a törvény vagy alapszabály eltérően nem intézkedik, az egyszerü szótöbbség dönt (egyszerü szótöbbség vagyis eggyel több mint a beadott szavazatok fele). Vannak rendes és rendkivüli K.-ek.

Forrás: Pallas Nagylexikon