Krefeld

város és járási székhely Düsseldorf prosz kerületben, 6 km.-nyire a Rajnától, vasút mellett, (1890) 105 376 lak. Németországban a legnagyobb selyem- és bársonyiparral; van a városban összesen 73 selyemkelmegyár, 52 selyemfestő, 34 bársonyszövő és 15 olyan ipartelep, amelyekben selymet és bársonyt készítenek. Selyemkelmék és szalagok szövésével foglalkozik 10 173 kézi és 2571 mekanikai, bársonyszövéssel pedig 3593 kézi és 2157 mekanikai szövőszék. A mekanikai szövőszékek lassanként kiszorítják a kéziipart. A legjelentékenyebb épület a városháza Janssen nagy freskóképével (A teutoburgi csata). Több közép- és népiskolán kivül van K.-nek felsőbb szövőiskolája, kereskedelmi továbbképző és gazdasági iskolája. A városnak 1373 óta vannak városi jogai. 1702. került Poroszországhoz. A XVII. és XVIII. sz.-ban a Jülich és Berg hercegségekből bevándorolt reformátusok és mennoniták honosították meg a selyemsövést és alapították meg ezzel a város felvirágoztatását. Az 1758. Ferdinánd braunschweigi herceg által a franciákon kivívott győzelem emlékére 1858. a csata szinhelyén emlékoszlopot állítottak föl V. ö. Keussen, Die Stadt u. Herrlichkeit K. (1859).

Forrás: Pallas Nagylexikon