Krikehájok

(Krickerhäuer), Bars, Nyitra és Turóc vmegyékben három csoportban és néhány kis szigeten tótok közt lakó németek, hajdan sűrü és elterjedt németség maradékai. A főcsoport Körmöcbánya körül Bars és Nyitra vármegye felvidékén Krickerhäu (Krikeháj, tótul Handlova) mezővárosból és 9 faluból áll, melyeknek német neve szintén többnyire Häu-ra végződik. A második csoportot Nyitra vármegye legészakibb részében Német-Próna mezővárossal 7 falu alkotja, harmadik csoporthoz Turóc vármegyében 7 falu tartozik, köztük Vricskó; ezenkivül a megyében még 8 falu lakossága többé-kevésbbé német elemekből áll. A férfiak nagy része házalni jár s a nők művelik a földet, maguk húzzák az ekét; sokan meg is öregszenek, anélkül hogy valaha húst ettek volna. Általában tiszta erkölcsüek, rendkivüli szorgalmuak, józanok és becsületesek és elég jó szellemi tehetségüek. De szegénységök, más elemek közti elszigeteltségök s anyanyelvöknek iskolában és egyházban való teljes elhanyagolása következtében a műveltség alacsony fokán állanak. Az eltótosodás nagyon terjed közöttük; gyermekeik tót iskolákba kénytelenek járni; papjaik csak tótul beszélnek velök és prédikálnak nekik. Ezért aztán erkölcsi és vallási fogalmaik naivak és kezdetlegesek. Néprajzi sajátságukkal a vricskóiak tünnek ki. Tájszólásuk rokon a szepesi gründnerek nyelvével és hasonlít az északi cseh-német nyelvhez. Történeti nyomok is Csehországból való településükre mutatnak. V. ö. Schwicker I. H., Die Deutschen in Ungarn und Siebenbürgen (252-259. l.)

Forrás: Pallas Nagylexikon