Kronográf

(chronograph), oly műszer, amellyel az időt valamire feljegyezzük. A közéletben az u. n. másodperc-olvasókat, melyek a legtöbb sportember és vasúti gépészmérnök birtokában találhatók, szokták még a tudatlanabb órások is K.-nak nevezni, amelyek azonban csakis kronoszkópoknak lennének nevezendők, mert a rögzített időt mutatják, de nem irják fel. A K. csillagászati eszköz, mely az időt átviszi térmértékre, s főleg két tipuszban található a csillagvizsgálókón. A legegyszerübb K. nem egyéb egy nagyon egyenletes járásu Morse-féle táviró-gépnél, két irószeggel, melyek akkor, midőn az elektromágnes által a papirszalagba üttetnek, s azon lyukat böknek, lefeküsznek s mindaddig fekve maradnak, mig a horgony vissza nem eresztetik. Ennek célja az, hogy csakis mindig pontokat bökjenek a papirszalagba s soha vonást, mint a Morse. Ez a táviróműszer egyik irószegének elektromágnese össze van kötve egy ingaóra ingájával, mely minden lengésnél villamos áramot zár (vagy nyit) s azáltal a K. irószege minden másodpercben a papirszalagra egy lyukat bök. Ha p. a papirszalag oly gyorsasággal folyik odább, hogy egyik ingalengéstől a másikig 1 centimétert halad, akkor a pontok egymástól 1 cm.-nyire lesznek. Tudvalevőleg 1 cm.-t könnyen beoszthatunk 10 milliméterre s már igy biztos 0,1 szekundát nyerünk, de transzverzális üvegskálával még a millimétereket is könnyen beoszthatjuk 10, sőt 100 részre is, s akkor már pontosan 0,01, s még elég pontosan 0,001 másodpercet kapunk. A K. másik irószegének az elektromos zárója azonban a megfigyelő kezében van, s mikor a csillag a távcső mikrometerének fonalkeresztjén áthalad, akkor azt zárja, s az órajelek mellé a megfigyelési jeleket böki a papirszalagra. Most csak az első órapontról kell tudnunk, mikor eszközölte azt az ingaóra, hogy valamennyi megfigyelési jeleket a legnagyobb pontossággal leolvashassuk.

A második tipust a henger-K. képviseli. E műszer három főalkatrésze: 1. egy erős óragép; 2. egy 25-30 cm. átmérőjü s 50-60 cm. hosszu henger, melyet az óragép szabályosan 1 perc alatt egyszer körülforgat, s 3. az irószerkezet, amely sok tekintetben hasonló az előbbihez. E rendszernél azonban az irószerkezet mégis annyiból eltér az első tipus irószerkezetétől, hogy itt nem lyukat bök a papirra, hanem az irószegek tollakkal vannak pótolva. Ha a henger a tollak nyugvó helyzetében forog, két párhuzamos csavarvonal iratik le, mivel az egész irószerkezet egy szánra van szerelve, melyet egy csavar oly mértékben húz előre, hogy a csavarvonalak mindig egyenlő távolban maradjanak egymástól. Ha az egyik tollat, illetve annak elektromágnesét az ingaóra elektromos záró készülékével összekötjük, akkor minden másodpercben a toll az egyenestől kitér, s egy kis áromszöget ir le, nemkülönben ugyanez történik a jelző tollal is, ha a megfigyelő a kezében levő billentyüt megnyomja. A henger papirral van bevonva, amely a megfigyelés után arról levétetik, s a K.-hoz tartozó műszerrel leolvastatik épp ugy mint az első tipusu K.-nál.

Forrás: Pallas Nagylexikon