Kucsmagomba

(növ., fekete gomba, Morchella Dill.), a tányérgombák génusza. Nagy, lábas, kalapforma termékteste van. Tönkje majd mindig odvas, húsa bőrnemü vagy viasznemü, kalapja tojásdad v. kúpalaku, harangformán áll lefelé, öblösen redős v. hálózatos felszine a himeniuma. Ezt spóra-tömlők 6-8 spórával alkotják. Jókora, gyenge húsu gomba, többnyire tavaszkor a földön, főképen hegyi erdőkben nő, mind tápláló jóizü, könnyen megismerhető, s a konyha részére gyűjthető. Levest, vagdalt húst, mártást vagy ragout csinálnak vele. A levegőn, verőfényen vagy a kályhában megaszalódik, azután soká eltartható. A M. esculenta Pers. (Phallus esc. L., l. a gombák képén) lába 21/2-4 cm. magas, 9-12 mm. széles, kucsmája 21/2-8 cm. hosszu, 21/2-5 cm. széles, gömbölyded vagy tojásforma, odvas, sárgás, de a hálózatosan csatlakozó bordái feketebarnák. Európában, Ázsiában meg É.-Amerikában él s a leggyakoribb faj. A M. conica Pers. kucsmája vékonyabb, kúpalaku, gödre keskeny, hosszas (hegyes K.). A M. patula Pers. süvegje barna vagy sárgabarna. Épp olyan jó, mint az előbbiek. A kucsmagombának különben mérges alkotó része a vértestecskét feloldja, bajos vesegyulladást, sárgaságot okoz. A K.-val tehát óvatosan kell bánni. Elkészítésekor jól megmosva tiszta vizben többször fel kell forralni, azután leöblíteni. A forrázatát ki kell önteni. A K. kémiai természete ismeretlen, de ugy látszik az eltünő alkaliákhoz tartozik.

Forrás: Pallas Nagylexikon