Landes

Francia département az Atlanti-oceán, Gironde, Lot-et-Garonne, Gers és Basses-Pyrénées között (9321 km² területtel, (1891) 297 842, 1 km²-re 32 lak. Az Adour két egymástól különböző részre: L. és Chalosse-ra osztja. Amaz homokos és erdős, de a D-i részében, az Estampon, Douze és Midouze közt egyrészről és az Adour közt másrésztől már termékenyebb. A Chalosse halmos, gabona-, valamint szőllőtermelésre alkalmas. Folyói az Adour és mellékvizei: a Bahus, a Gabas, Midouze, amelybe a Douze és Estampon torkollik és a Luy-de-France; továbbá a Leyre, amely az Arcachon étangba és a Ciron meg Gélise, amelyek a Garobnneba folynak. A tengerparti sós tavak száma jelentékeny. Az ásvány-, különösen kénes vizü források meglehetős számban vannak; ilyenek: a daxi, pouilloni, sanbussei; vastartalmuak a liti, mont-de-marsani. Az éghajlat enyhe. A kivitel főcikkei: sertések, juhok, sonka, fa, parafa, kátrány és mézga. A département-t Gascognenak Landes (604 492 ha.), Chalosse (126 567 ha.), Condomois (43 900 ha.), továbbá Bordelais (100 500 ha.) és Béarn (33 830 ha.) részeiből alakították. L. járásai: Mont-de-Marsan, St. Sever és Dax; fővárosa: Mont-de-Marsan.

Forrás: Pallas Nagylexikon