Laterán

pápai palota Rómában, melyet az 1871. máj. 13-iki törvény (legge di guarentigia) a Vatikánnal és Castelgandolfóval egyetemben az olasz királyság területén kivül állónak nyilvánított. A római Laterani-családról a császárságra szállott birtokot Fausta, Nagy Konstantin felesége ajándékozta a római püspöknek, s igy lett a pápák székhelye egész addig, mig Avignonba nem költöztek át; a mellette levő templomban (S. Giovanni in Laternao) tartották az ötlateráni zsinatot. Az 1308. leégett palotát V. Sixtus (1586) Domenico Fontanával újból fölépítette; XII. Ince (1693) árvaházat, XVI. Gergely (1843) pedig muzeumot csinált belőle, ókori pogány és keresztény régiségek számára. Ez a muzeum műkincsekben igen gazdag; a hires Sophokles-szobron kivül van itt egy a Caracalla fürdőiből származó mozaik, mely 50 életnagyságu galdiator harcát ábrázolja. IX. Pius kibővítette a muzeumot s képeken kivül sok régi feliratot és szakorfágot helyezett el benne. A L. melletti templomot, mely már Konstantin óta Róma főszékesegyháza volt, Sylvester pápa beépítette a L.-ba; a templom régi neve Basilica Constantina, v. S. Salvatoris és Aula Dei is volt. A sokszor beomlott és leégett templomot V. Pius (1560) és Borromini (1650) egészen újra építették; homlokzata Galilei Sándor tervei szerint készült. Öt hajóju, 130 m. hosszu belsejében gyönyörű a mennyezet (Giacomo della Porta), V. Márton pápa síremléke (Simone di G. Ghini), a pápai főoltár és csúcsíves szentek szentje (Varna da Siena), keresztelő szt. János faszobra (Donatello), VIII. Bonifác, amint az első jubileumot kihirdeti (Giotto) stb. A templom melletti szép kolostorudvart Vasalletti építette a XIII. sz.-ban. A L. É-i oldalán van a jeruzsálemi Pilátus-palotából való 28 márványlépcső (Scala Santa), melyet Ilona császárnő hozatott (326) Rómában; a hivők csak térden csúszva járnak rajta.

Forrás: Pallas Nagylexikon