Lenfélék
(növ., Lineae v. Linaceae), a gólyaorrképüek családja.
Egynyári vagy többnyári kétszikü füvek vagy félcserjék. Levelök váltakozó vagy
átellenes, ritkán örves, egyszerü szálas, csaknem tűforma, virágzatjuk a
két-két águ álernyő módosulása s a csigafürt felé hajlik. A virág csillagszerü,
kelyhe 4-5 levelü, maradandó, vele ugyanannyi, a bimbóban sodort szirom
váltakozik. A him is ennyi, kurtán egyfalkás, de a szirom előtt gömbtelen álhim
is van vagy elsatnyult. A belső termő 3-5 rekeszü, de álrekeszfal tökéletesen
vagy tökéletlenül 8-10 felé választja s minden főrekeszében két-két pete csüng.
Tokja oldaltörő, s mindegyik darabja a háti forradás irányában többnyire még
kétfelé válik. A mag lapított, a héja bőrnemü és fényes, endospermiuma nincs;
csirája egyenes, szikje lapos, ellipszisforma, gyököcskéje felfelé ágaskodik.
Két ázsiai génuszon kivül a len meg a csepplen (Radiola Dill.), mintegy 140
fajjal tartozik ide; az egész mérsékelt vidéken, kivált pedig a mediterrán
vidéken terem. Magjokból olajat sajtolnak, hársrostjukat pedig feldolgozzák. V.
ö. Baillon, Histoire des plantes (5. kötet).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|