Likava vár

Rózsaheggyel szemben a Vág jobbpartján meglehetős magas hegyen vannak L. romjai. Tót irók alapítását a mesebeli Moymir tót király idejére teszik. Valószinübb azon állítás, hogy azt a templariusok, kiknek birtoka volt e vidék, védelmükre építették. Róbert Károly királynak Likavát uradalmaival együtt Donch mesternek ajándékozó 1312-iki oklevele az akkor már meglevő várról szól. A Donch nemzetség kihalta után a XIV. sz. végén a Bubekek (Bebek) birják, kiktől Detre hűtlensége miatt Zsigmond király elvette. A XV. sz. elején Gara Miklós birta, majd a huszitáknak lett Liptóban egyik fő fészkükké, egy időben a hires Komoróczy Péter parancsnoksága alatt. A husziták legyőzése után Hunyady Mátyás király fiának, Corvin János liptói hercegnek adta, kinek idejéből valók a várban volt Hunyady-címerek. 1496. Szapolyai István kerítette kezére a várat, melyre családja 1506. donációt is kapott. Az I. Ferdinánd és Szapolyai János közötti harcokban Katzianer felégette Likavát, mely a Szapolyai-féle uradalmakkal együtt a Thurzó-családra szállott. Majd többször képezi adás-vevés tárgyát. 1531. Pekry Lajos vette meg. Özvegye révén Báthory Andrásra szállt, aki azt 25 000 frtért Krusith Jánosnak zálogosította el. Ettől leányágon 1580 után Illésházy István és utódainak birtokába jutott. Illés György Thököly Istvánnak adta el 1650 táján 50 000 frton és 1000 aranyon. Thökölyék korában élte a vár fénykorát, de ez rövid volt, mert 1670. hosszabb ostrom után Heister tábornok által a király részére elfoglalva a kamara birtokává lett, melytől Széchenyi György esztergomi érsek 1690. zálogba vette. Halála után ismét a kamaráé, amig 1707-ben II. Rákóczi hadai el nem foglalták az ekkor már igen megviselt várat, mely 1711 uátn ismét királyi kézre kerülve, több váraink sorsában osztozott. Átengedtetett a pusztulásnak. Az egykor hozzá tartozott uradalmak ma legnagyobb részben kincstári birtoko.

Forrás: Pallas Nagylexikon