Lissajous-féle alakok

Négyszögü keresztmetszetü pálca, mely egyik végén meg van erősítve, két, egymásra merőleges irányban indítható rezgésekre, melyeknek száma a keresztmetszetekkel arányosak. Ferde ütés által mindkét irányu rezgés egyidejüleg hozható létre és a szabad vég ekkor görbe vonalu pályát ir le, melynek alakja a rezgésszámok arányától függ s melyek jól észrevehetők, ha a pálca vége fényes gombban végződik (Wheatstone kaleidonfonja, Melde- Lippich univerzális kaleidofonja.

Az A lámpát körülvevő hengeres átlátszatlan cső egy nyilásán fénysugár esik az S hangvillára, illetve a rajtalevő B, innen az R hangvillán levő C tükörre s innen valamely ernyőre. Az első hangvilla p. vizszintes síkban rezeg, a második függélyesben. Ha az R villam maga rezeg, az ernyőn fényló pont helyett függélyes vonal látható, ellenben ha csak az S villa rezeg, vizszintes vonal látszik. Ha egyidejüleg mindkét villa rezeg, a L. valamelyike lép fel, melynek alakjáról a rezgésszámok viszonyára lehet következtetni. A L.-at egymásra derékszög alatt rezgő lemezek, egymást keresztező rezgő rések által is lehet létrehozni (Stöhrer készüléke).

Forrás: Pallas Nagylexikon