Longhi

József, olasz rézmetsző, szül. Monzában 1766 okt. 13., megh. Milanóban 1831 jan. 2. Vangelisti Vince rézmetsző tanítványa volt Milanóban, ezután Morghennél tanult Rómában. 798. a milanói Brera tanára lett. Metszetei, a sokszorosító művészet remekei, rendkivüli érzékéről tesznek tanuságot, mellyel a festészet legkülönbözőbb termékeit tökéletes módon volt képes reprodukálni. Ilyenek: Bonaparte Napoleon képmása, Grostól: A zene géniusza, Guido Renitól; Madonna del Dante, Parmeggianinótól; Galatea a kagylón, Albanitól; Menekülés Egyiptomba, Procaccinitól; Sposalizio, Szt. Család, Ezékiel látomása, Madonna del Velo, Rafaeltől; Magdolna, Correggiótól; A bölcsész, Rembrandttól; Enrico Dandolo, Motteinitől; Ker. János lefejeztetése, Honthorsttól; Az utolsó itélet, Michelangelótól. Megirta Michelangelo életrajzát (1816) és a Teoria di Calcografia című könyvet (Milano 1830). V. ö. Sacchi, Biografia di Giuseppe L. (Milano 1831).

Forrás: Pallas Nagylexikon