Lovagi rend

(ném. Ritterthum, franc. chevalerie), a IX. sz. első felében keletkezett. Keletkezésének első oka lovas fegyveresekből álló katonaság alakításának szüksége. Kiváló tényező voltak itt a magyarok, tisztán lovasokból álló seregeikkel. A lovasság, mely a nyugati népeknél addig alárendelt szerepet játszott, lassankint a seregek zömét kezdte képezni s a dolgok ugy alakultak, hogy a lovasokat a gyalog harcosokkal szemben előkelőbbeknek kezdték tartani, minek folytán a lovasok most már mint lovagok felsőbb társadalmi osztályt képeztek. Nagy befolyással voltak a L. alakulására a keresztes hadjáratok és az egyházi lovagszerzetek, u. m. a templariusok; a János vitézek (Milites Hospitalis S. Joannis Hierosolymitani) és anémet rend (Ordo Beatae Mariae Teutonicorum). V. ö. Perrot, Collection historique des ordres de chevalerie: Biedenfeld, Gesch. u. Verfass. aller geistl. u. weitl. Ritterorden: Oltványi P., A jeruzsálemi szent sír és lovagrendjének rövid története (Szeged 1882); Bertouch E., Kurzgefasste Geschichte d. geistl. Genossenschaften etc. (Wiesbaden 1887). L. még Lovagintézmény.

Forrás: Pallas Nagylexikon