Lövy

Izsák, Újpest alapítója, szül. Nagysurányban 1793., megh. Újpesten 1847 ápr. 8. Jámbor szülei már zsenge gyermekkorában vezették be a talmudi tudományokba, melyeknek további ápolására 1806. Szerdahelyre, 1808. Pozsonyba, 1810. Trebitschbe ment, mely utóbbi helyen világi műveltségre is tett szert. 1823-ban átvette atyjának talpbőrgyárát, melyet, mivel a szomszéd Érsekújváron, gyártmánya legközelebbi piacán, zsidó létére zaklatásoknak volt kitéve, Pestre akart áthelyezni. Itt azonban az akkoriban még csak «tűrt» zsidó iparos, dacára minden erőlködésének nem nyerhette meg a letelepedési engedélyt. Erre L. 1835. a gróf Károlyiék Pest tőszomszédságában fekvő palotai birtokán, teljesen lakatlan, puszta vidéken építette fel gyárát és lakóházát, miután a földes úrral szerződésre lépett, melynek főpontjai voltak: teljes vallás- és iparszabadság és önkormányzás. Leveleit «Újpest»-re címeztette. Családja mellett munkásai voltak az új telepnek első lakosai, melyek száma gyorsan gyarapodott. 1839. többnyire maga költségén építette az ottani még ma fennálló zsinagógát a földesúr által ajándékozott telken. Öt éven át ő tartotta fenn a fvárossal való közlekedést és mindent elkövetett az általa alapított helység felvirágoztatására, melyben ritka jótékonysága miatt közkedveltségnek örvendett és melynek sok éven át a lakosság által választott birája volt. Életrajzát megirta Reich Ignác, Beth-El, Ehrentempel verdienter ung. Israeliten (I. 8-20 l.).

Forrás: Pallas Nagylexikon