Magyar jelzáloghitelbank

1869. kezdte meg működését. Ekkor alaptőkéje névlegesen 2 millió frt volt, felosztva 10000 db. 200 frtos részvényre. Ezekre a részvényekre azonban csak 25% volt befizetve, ugy hogy a tényleges alaptőke 500000 frt volt. A következő 1870. újabb 5%-ot fizettek be a részvényekre, mi által az alaptőke 600000 frtra emelkedett. Az 1873. közgyülés 15000 részvénynek kibocsátását határozta el 30% befizetéssel, de a közbejött tőzsdeválság elodázta ennek a tervnek a kivitelét. 1880. a részvények számát 7000-ben állapították meg, a névértéket leszállították 100 frtra és a hiányzó 40 frtot befizették. Ezzel az alaptőke 700000 frtra emelkedett. Végre 1881. az intézetet ismét reorganizálták, amennyiben az 1881 február 20-iki közgyülés elhatározta, hogy a részvényeket aranyértékre változtatják és pedig ugy, hogy 7 régi 100 papir frttal befizetett részvényért adnak 3 új 200 arany frttal befizetett részvényt; ezek az I. kibocsátásu részvények; továbbá kibocsxátanak 97000 új 200 arany frtról szóló részvényt, amelyekre azonban 50%-ot fizetnek be, ezek a II. kibocsátásu részvények. E művelet következtében a részvénytőke 10300000 arany frttal van befizetve, mely összegből a záloglevelek külön biztosító alapjára 3500000 frtot fordítottak. A részvények bemutatóra szólanak és az I. kibocsátásuak 1 dbról szólnak, mig a II. kibocsátásu részjegyekből léteznek egyes darabok, de 5 és 25 részjegyről szóló címletek is. A közgyülésen 10 teljesen befizetett részvény vagy 20 ideiglenes részjegy jogosít egy szavazatra. A szelvények jul. 1. esedékesek, de az osztalékot rendszerint már a közgyülést követő napon szokták beváltani. A szelvény elévülési ideje 5 esztendő. A M. újjászervezése óta az ország legelső pénzintézetei között foglal helyet és üzletköre főleg a jelzáloghitel és a községi hitel. Az 1895. mérleg szerint a 10300000 arany frt alaptőkén kivül van még az intézetnek 4626379 frt tartalékalapja, mit évről évre jelentékeny összeggel szokott növelni. Ugyancsak az 1895. mérleg szerint a jelzálogos kölcsönök záloglevelekben 60531816 forintra rúgtak, mely kölcsönök 140494963 frt értékü jelzálog által voltak fedezve, továbbá a községi kölcsönök 89275737 frtot tettek. A kibocsátott záloglevelek 1895 végéig összesen 93428500 frtra rúgtak, miből az 1895 végéig 28664000 frtot törlesztettek, ezenkivül kibocsátott a M. 28380700 frt községi kötelezőt, miből 1895 végéig 3420800 frtot törlesztettek, továbbá 40000000 frtnyi 4%-os nyereménykötvényt, miből sorsolás által 2620000 frtot törlesztettek és végül 13000000 frtnyi 3%-os nyereménykötvényt, miből még csak 20000 frtot sorsoltak ki. A M. részvényei nemcsak nálunk, de különösen Franciaországban is kedvelt tőkeelhelyezési papirok.

Forrás: Pallas Nagylexikon