Mapes

(vagy Map) Walter (Gualterius), angol pap és költő, szül. Gloucester- v. Herefordshireben 1140 körül; Párisban tanult (1158 táján), s később II. Henrik angol király kegyeltje, ki több fontos diplomáciai küldetéssel bizta meg. 1202. oxfordi archidiakonus lett; nevét még 1208. is említik, de 1210. már meghalt. M. volt az első, aki át- és földolgozta a kerek asztal legendáit; franciául irta Queste del Saint Graal (kiadta Furnival), 1864) s valószinüleg tőle ered a Lancelot du lac és a Morte Arthure egy része is. Legnevezetesebb műve De nugis curialium, mely magyar ismertetője, Marczali szerint (Tört. Tár, 1878, 170-2) rendkivül gazdag és változatos tartalmu. Az udvari életet festi s jellemzi a papság, különösen a ciszterciták ellen való heves gyülölet. Annál feltünőbb, hogy Bánffy Lukács esztergom,i érsekről (l. Pallas Nagy Lexikona II. köt. 578. old.), kivel Párisban ismerkedett meg, teljes tisztelettel beszél, nevezetes adatokat szolgáltatva II. László és III. István történetéhez. (Distinctio II., VII. Bodley-Cod. lat. 3578. XII. sz. v.) A neki tulajdonított latin költemények közül többet közölt Wirght Tamás (Political Songs of England) s fordításban egyet már 1790. kiadott Kazinczy is az Orpheusban. Állítólag ő irta a Meum (vagy mihi) est propositum in taberna mori c. ismeretes bordalt, melyet 1777. 5 versszakról 7-re elnyujtva Bürger is lefordított. (Magyarra legelőször Ráday Gedeon fordította le s az 1787-iki Magyar Musában kiadta. Ez volt az első rimes trocheus és egyáltalán nyugat-európai versforma magyar nyelven. Megjelent továbbá az Arad és Vidékében, 1881, 88. sz.) Verseiről Taine az Angol irodalom történetében hallgat; szól róluk Révész Prot. egyh. és Isk. Figyelmezője (1878, 44-45. sz.) V. ö. The Latin poens commonly attributed to Windows. M. (London 1841).

Forrás: Pallas Nagylexikon