(ejtsd:-ko), 1. Károly gróf, olasz szinműiró, szül.
Cassolóban (Piemont) 1800 máj. 1., megh. Savonában (Liguria) 1843 szept. 20.
Jogot tanult Torinóban, de csakhamar kizárólag a költészetre adta magát; első
tragédiája: Buondelmonte, 1828. került szinre Torinóban, s ezóta egymásután
irta tragédiáit, melyeknek egy részét (La famiglia Foscarl, Adelisa, Manfredi,
Arrigo di Savoia, stb.) elő is adták, más része ellenben (Corso Donati,
Ezzeliono III, Arnoldo di Brescia, Corradino, stb.) csak könyvalakban jelent
meg. M. legnagyobb sikert a Pia de" Tolommei tragédiájával ért el, melynek
tárgyát Dante ide vágó epizódjából vette; ezt még most is műsoron tartják.
Irodalmi hagyatékából jelent meg: Tragedie inedite con l"aggiunta di alcune
poesle (Firenze 1856).
2. M. Lipót, az előbbinek fia, drámairó, szül. Cevában
(Plemont) 1831 nov. 8., az újabb olasz irodalom jelentős tagja. Már 20 éves
korában sikerrel adták első tragédiáját (Isabella Orsini); ugyanekkor (1851)
belépett a pénzügyminisztériumban is, de hivatalát pár év mulva letette, s
miután 1860-64 Bolognában, majd 1864-71. Milánóban az olasz irodalom tanára
volt, egészen visszavonult a nyilvános élettől, s azótacsak a költészetnek él
Torinóban. Kezdetben inkább történelmi tárgyu drámákat (Picarda Donati, Saffo,
Speronella, stb.) irt, később a nép (Celeste), a hegylakók (Il ghiacciaio del
Monte Bianco) s a tengerészek (Giorgio Gandi) életéből vette drámai anyagát.
Számos vigjátékai közül néhány (Letture ed esempi, Lo spiritismo, Gli amori del
nonno, stb.) még most is állandóan a műsoron van. Összes műveinek kiadása
Torinóban jelenik meg (1884 s köv.).
Forrás: Pallas Nagylexikon