Mayer Ferenc fiu-árvaház

Budapesten 1886. állította fel a főváros közönsége. Tulajdonképeni alapítója Mayer Ferenc nyugalmazott tábornok volt, ki 1857. bekövetkezett halála előtt négy évvel rérszint állami, részint magán kötvényekben 184 995 frt 53 krt hagyott végrendeletileg Buda főváros közönségére, hogy abból szegény sorsban hátrahagyott budai árvák részére árvaházat létesítsen. E tekintélyes összeg 1885. évig oly matasra nőtt, hogy abból nemcsak a 100 000 frt értékü árvaházat lehetett felépíteni, hanem az intézetet kellőleg be is lehetett rendezni; sőt az alapítványból még mindig 194 603 frt 03 kr. tőke áll a fővárosnak rendelkezésére, melynek csupán kamatai használtatnak fel az intézet fentartására. Gyulay Albert gróf 1885-ben ugyanezen intézetnél három alapítványi helyre 5980 frtot tett le a fővárosnál készpénzben, mely magán-kötvényekbe fektettetvén, ma 13 368 frt 87 krt tesz ki. Ugyancsak ez intézet javára Luczenbacher Pál is tett alapítványt. Az intézet alapvagyona az 1894-ik év végén 208 071 forint 90 krt tett, ide nem számítva az épület s egyéb ingatlanok értékét. Az árvaház évi szükséglete 1895. évre költségvetésileg 19 083 forintban állapíttatott meg; ehhez a főváros a közvagyonból 9073 frttal járul. A 75 árvára berendezett díszes, egyemeletes árvaház a Krisztinavárosban épült, benne kizárólag budapesti illetékeségü, teljes- vagy félárva fiugyermekek gondoztatnak, tekintet nélkül a vallásfelekezetiségre s arra, vajjon törvényes vagy törvénytelen ágyból származtak-e? Az árvák 6 éves kortól 14 éves korig maradhatnak az intézetben, ez idő alatt elemi oktatásban részesíttetnek s kerti munkákkal foglalkoznak. Az intézet élén egy igazgató áll, ki a nevelés és oktatás munkáját két felügyelő tanítóval együttesen végzi. Mayer Ferencnek emlékét ércszobor hirdeti az intézet előtt, melyet a székes főváros közönsége emelt hálából a nemesszívü emberbarátnak. A vizivárosi temetőben nyugvó porait pedig díszes síremlékkel látta el.

Forrás: Pallas Nagylexikon