Megarisz

ókori tartomány a Korintusi-öböl mellett. Határai voltak északon Beocia és a Korintusi-öböl, északkeleten Attika, délen a Szároni-gengeröböl, délnyugaton Korintia, nyugaton a Korintusi-öböl. Talaja tulajdonkép egyetlen hegyláncnak két ereszkedője, sziklás, zordon és terméketlen. Északról még a Kithaeron hagylánc utolsó szemei is belenyulnak M. földjébe, s gerinceiken zordon szorosok vezetnek keresztül. Attika határán emelkedtek a «szarvak» (Kerata, most Kandili), melyek a tengernek tőszomszédságában voltak, ugy hogy erre a sziklába repesztve vezetett az út Athénbe (most is erre visz a vasút). Korintus felé egészen 1370 m. magasságig emelkedik a Jeránia (Makro Plagi). M. őslakói, akikről a hagyomány megemlékezik, károk voltak és hajón jöttek Argoliszból. Őket követték a jónok. Kodros idején az ország a dórok kezére jutott s Korintustól függött, amig végre mégis elszakadt és területben erősen megfogyatkozva mint egyetlen dór köztársaság különféle viszontagságoknak közepette sokáig fentartotta magát. Fénykorában birta Szalamiszt, gyarmatokat küldött Mgna Graeciába és a Pontos Euxeinos mellékére (Byzantion, Herakleia, Megara), de ez a kor letünt és a kis M. saját érdekei által sugallt szűk látókörü politikájával, amint hol az egyik, hol a másik hatalmas szomszédhoz hajolt, játéklabdája lett a nagy államoknak és gúny tárgya a néphumornak és komédiának. M. városai közül említendő Megara, az egész tartomány fővárosa, 8 stadiumnyira a Szároni-öböltől. Hatalmasan meg volt erősítve és két fellegvára volt (Karia és Alkathus). A 8 stadiumnyira távol fekvő kikötő Nisaia szintén erődítményekkel volt ellátva, közte és a város között a hosszu falak (szkelé) képezték az összekötő kapcsot. A falak nyomai a mostani Megarában (1889. 6249 lak.) is láthatók s határában számos érdekes régiséget rejt; első sorban a Zeus Aphesios szentélyét, melyet Demetrios Philios 1889. felásott. A modern Megarát husvétkor sokan keresik fel leginkább ama festői körtáncok kiedveért, melyeket akkor a köznépnek asszonyai és leányai lejtenek. Megarán k9vül M. említendő telepei voltak: Tripodiskos, Pagai, Aigosthena, Peiraion, Aigeiros. V. ö. Bursian, Geographie von Griechenland (I., 366).

Forrás: Pallas Nagylexikon