Mentol

(menthol), mentilalkohol, mentakámfor, oxihexahidrocimol. A kámforok csoportjába tartozó szénvegyület; a borsménta-(mentha piperita) olajnak fő alkatrésze; képlete C10H19OH. Ugy készítik, hogy a borsméntaolaj 1/2-2/3 részének ledesztillálása után visszamaradó tömeget papir között kisajtolják és borszeszből többször átkristályosítják. Viztiszta oszlopos kristályokból áll, erősen borsménta-szagu és sajátságos égető és hűtő ízü; op. 42°, fp. 212°. Vizben kis mértékben oldódik; borszesz, éter, széndiszulfid, illó olajak és koncentrált savak könnyen oldják. Savakkal szemben a primer alkoholokhoz hasonló viselkedésü. foszforpentoxiddal melegítve egy molekula vizet veszít és menthen C10H18 keletkezik belőle; ez egy szintelen, hígfolyó szénhidrogén.

A M. Kelet-Ázsiában már évszázadok óta nagy becsben álló orvosság s az utolsó években (különösen külső használata) nálunk is igen elterjedt; igy első sorban migrén ellen (migrainstift), migrén-pálcika, mely nem más, mint erős nyomással vagy megolvasztással pálcikába formált és rendesen kevés thymolt vagy kámfort is tartalmazó M.; a 70-es évek elején Poho v. gouttas japonaises néven szerepelt a migrén ellenszeréül. A M.-nak erőteljes baktériumölő tulajdonsága van. Ha a bőrre érintjük, az érintés helyén hidegség érzete támad, mi a hidegséget vezető idegek direkt kémiai ingerlésétől, nem pedig a párolgástól eredő hővesztéstől van; 10-15 perc mulva aztán a hidegérzést gyenge égetés váltja fel s eközben a M.-nak fájdalomcsillapító tulajdonságai érvényesülnek, ugy hogy (kivált a fejnek s az arcnak) neuralgiás fájdalmai már néhány perc mulva enyhülnek. Mélyebben székelő fájdalmak ellen a M. nem sokat használ.

Forrás: Pallas Nagylexikon