Merlin de Douai
(ejtsd: -len dö dué) Fülöp Antal gróf, francia államférfiu
és jogtudós, szül. Arleux-ben 1754 okt. 30., megh. Párisban 1838 dec. 26. A
parlamentben (1775) Douait képviselte, s tekintélyét azzal alapította meg, hogy
a Répertoire universel de jurisprudence (Páris 1827-28, 5. kiadás, 18 köt.)
munkatársa volt. A nemzetgyülésben 1790 febr. 3. M. kijelentette, hogy a
hűbérrendszer megszünésével a reformok még nincsenek kimerítve; de ezért
1792-ig az alkotmány hive volt, s csak akkor kezdett a radikálizmus felé
hajlani, ugy hogy a király pörében is a többséggel XVI. Lajos halálára
szavazott. A rémuralom után a konvent, majd a jóléti bizottság elnöke volt,
föloszlatta a jakobinus klubot, az 1795 okt. 4-iki forradalmat Barras és
Napoleon által elnyomatta. A direktorium megbizásából M. revideálta a büntető
törvényt, mire igazságügyminiszter lett. Az 1797 szept. 4. forradalom után
Barthélemy helyét foglalta el, de már 1799. ki kellett lépnie. Napoleon, a
hatalomra jutván, államtanácsossá tette és grófi rangra emelte M.-t, aki a
restaurációval hivatalát elvesztette és Haarlemben élt. 1836. tért vissza
Párisba, hol az akadémia tagjává választotta. Fő műve: Recueil alphabétique des
questions de droit (4. kiad., 8 köt., 1872).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|