Merülyfélék

(Dytiscidae vagy csikbogarak), a fedelesszárnyuak rendjébe, az öt lábtőízesek csoportjába tartozó bogárcsalád; csápjaik és szájrészeik hasonlóan szerkesztvék mint a futóbogaraknál. Testök széles, lapos és ovalis, a nőstények szárnyfedői hosszbarázdásak. Úszólábaik vannak, a potroha 7 gyűrüs, a 3 első összenőtt. A himnél az első pár láb 3 lábtőíze kiszélesedett és a mászásnál kapaszkodó szervül szolgál. Álcáik hosszuak, nagyfejüek, csápjaik 4 ízüek, rágóik hatalmasak és fejük mindkét oldalán 3-3 pontszemmel. Az utolsó gyűrün két légcsövecske van. A vizben élnek és időről időre jönnek fel a felszinre lélekzeni. Ugy a kifejlődött állat, mint az álca álló vizekben él, kisebb állatokat,dögöket, petéket esznek és igy különösen a nagyobb fajták - kivált a halivadékra - veszedelmesek és ahalászatra nézve kártékonyak. Körülbelül 900 faja ismeretes, melyek leginkább amérsékelt égöv alatt találhatók. Hazánkból 50-60 faj ismeretes. Egyike a legközönségesebbnek a lapos M. (Dytiscus marginalis L.), háta olajzöld, a szárnyfedők, valamint az előtor szélei sárgák, hasa barnássárga. Hossza 28-31 mm. Erős rabló bogár, mely éjjel az egyik vizből a másikba röpköd. Említendő még a D. latissimus L., Cybister Roeseli Füssly, Hydaticus Leach, Colymbetes Clairv., Iylbius Gr., Agabus Leach, Hyphydrus Illig, Hydroporus Clairv., Huliplus Latr. stb. neme, melyeknek fajai Magyarországban szintén közönségesek.

Forrás: Pallas Nagylexikon