Messala

teljes nevén Marcus Valerius M. Corvinus, római államférfiu, író és műbarát; szül. Kr. e. 64., megh. Kr. u. 9. Fiatal korában a köztársaság rajongó híve volt és mint ilyen Brutusszal és Cassziusszal együtt küzdött Filippinél. E csata után eleinte Antoniushoz csatlakozott, de elkeseredvén annak Kleopátrához való viszonya felett, Kr. e. 38. Octaviusnak pártjára állott. 34. leverte az Alpesek közt lakó szalasszokat, 27. az aquitánokat, közbe 31. konzul volt, majd a csöndes jóllét után vágyódván, városi prefektus lett és mint ilyen sokat lendített Róma ügyén, építkezések, célszerü beruházások stb. által. Kétségkivül ugyanekkor vette fel ismét irodalmi működését, mely a görög tanulmányokat nemzeti szellemmel egyesíteni törekedett. Ehhez képest két nyelven is irt; a polgárháborura vonatkozó emlékiratokat görögül, szónoklatait pedig latinul. Ezekből is csak töredékek maradtak reánk, többi munkái pedig nyomtalanul elvesztek. Egyik állítólagos műve (de progenie Augusti Caesaris) XV. sz.-beli apokrif munka. Mint műkedvelő a költészettel is megpróbálkozott, Tibullus költőhöz pedig szakasztott olyan viszonyban állott, mint Mecenas Horatiushoz. Életét és működését megirták van Hall (1820), Wiese (1827) és Valeton (1874). Tibullushoz való viszonyát Latkóczy (Tibullus és kora, Tibullus fordításához csatolt tanulmány, Budapest 1880).

Forrás: Pallas Nagylexikon