Meteorologiai intézet

A meteorologiai hálózatok szervezése, fentartása és igazgatása e célra szervezett külön intézetekre, a M.-ekre van bizva. Ezek tehát a megfigyelő állomásokat létesítik, műszerekkel felszerelik, utasításokkal ellátják és az állomásokról beérkező megfigyelési anyagot feldolgozzák és közzéteszik. Azonkivül speciális meteorologiai kutatásokat is végeznek, mely célra meteorologiai obszervatoriumokat tartanak fenn. Ily obszervatoriuma van a berlini M.-nek Potsdamban, a párisinak Pare-Saint-Maureban, a londoninak Kewben, a szt. pétervári fizikai intézetnek Pavlovszkban. Az itt elsoroltakon kivül említésre méltók még a következő M.-ek: a bécsi K. k. Central-Anstalt für Meteorologie und Erdmangenetismus (Hohe Warte), a hamburgi Deutsche Scewarte, a római Ufficio centrale di meteorologia e di geodinamica, a kopenhágai, kristianiai, upsalai, utrechti, belgiumi (ucclei), bukaresti M.-ek. A meteorologiai obszervatoriumok önműködő műszerekkel vannak felszerelve a legfontosabb meteorologiai elemek regisztrálására, azonkivül foglalkoznak rendszerint a földmágnességi elemek meghatározásával és azoknakváltozásait figyelemmel kisérik variációs műszereken v. regisztráló műszereken (magnetográf). Tehát a M.-eken, ill. azok obszervatoriumaiban nemcsak közvetlen leolvasásokat végeznek, a nap bizonyos óráiban (leolvasási terminusok), hanem ott a meteorologiai elemek járása a leolvasások közötti időben is lerajzolódik a regisztráló műszereken. Azért elsőrangu meteorologiai állomásoknak is tekintik, mert a többi állomásnál csak a műszerek leolvasása történik a nap bizonyos óráiban, igy nálunk reggel 7, déli 2 és esti 9 órakor. A másodrangu állomásoknál a megfigyelés kiterjed a légnyomásra, a hőmérsékletre, a légnedvességre, a felhőzetre, a csapadékra és ezeknek megfelelően felszerelésük: 1 kénesőbarometer, 1 termometer, 1 pszikrometer, 1 szélvitorla és 1 esőmérő, 1 maximum-minimum-termometer. A harmadrangu állomásnak nincs barometerje és csak a többi elem közül észlel néhányat, mig a negyedrangu állomás működése kizárólag a csapadékmérésre szorítkozik.

Az országos magyar kir. meteorologiai és földmágnességi intézet a magyar tudományos akadémia kezdeményezésére létesült Eötvös József br. minisztersége alatt 1870. Fő feladatát képezte az ország klimatikus és földmágnességi viszonyainak a kipuhatolása. Megfigyelő hálózata állott 1871. 47 állomásból, 1895 végén az állomások száma 460-ra szaporodott. Az észlelők részben önként vállalkoznak, részbenhivatalból kötelezvék a megfigyelésre. A műszereket és az észlelésekre vonatkozó utasításokat a M. adja az állomásoknak és ezek viszont feljegyzéseiket havonta küldik a központnak. Eredeti, tisztántudományos irányu működéséhez gyakorlati irányu teendők is csatlakoznak, miáltal munkaköre tetemesen bővült, igy 1890. a vizrajzi és 1891. az időprognozis-szolgálattal. Ezáltal a M.a földmivelési minisztérium ógykörével szorosabb érintkezésbe lépett és ennek következtében 1893-ban tényleg át is helyezték a közoktatási tárcából a földmivelésibe, Bethlen András gr. minisztersége idején. Ez időbe esik a személyzet szükségessé vált szaporítása, a személyzeti viszonyok rendezése és az intézetújjászervezése. Jelenleg a különböző működési ágak szerint következő osztályokra oszlik: 1. klimatikus osztály, a meteorologiai évkönyv szerkesztésével foglalkozik, melyben Magyarország és Horvátország területén levő összes állomás megfigyelései, illetve a megfigyelések eredményei közölve vannak; 2. időprognozis-osztály, az időjárási telegráfiával foglalkozik, a hazai és külföldi meteorologiai állomások adatait naponkint időjárási jelentésben hozza nyilvánosságra szinoptikus térképpel és kiadja a körözvénysürgönyben naponkint terjesztett prognozist; 3. az ombrometriai osztály, mely a földmivelési minisztérium vizrajzi osztálya számára a folyamszabályozás és árvizjelzés céljaira folyamvidékek szerint dolgozza fel a csapadék és hőmérsékleti adatokat; 4. az obszervatoriumban, mely jelenleg Ó-Gyallán van, az önműködő műszereken (baro-, termo-, higro-, anemo-, ombrográf) kivül speciális megfigyeléseket is végeznek (talajhőmérséklet, esőhőmérséklet, elpárolgás, verőfény tartalma, napsugárzás erőssége, talajkisugárzás, légköri elektromosság). Ugyanott fel vannak állítva a földmágnességi variációs műszerek is; 5. az elnöki osztály végzi a levelezést, elszámolást, nyilvántartást és egyéb, az adminisztráció körül felmerülő teendőket. Megemlítendő, hogy a budapesti M. időmeghatározásokat is csinál, hogy a pontos órajel a vasutaknak és távirdáknak megadassék. Az intézeti távirdában a billentyü lenyomása általmindenap d. e. 11 órakor beállítanak egy órát, mely a kereskedelmi minisztériumban van.

Forrás: Pallas Nagylexikon