Misszolungi

(Mesolongion), város Középső-Görögország Etolia vidékében, nagyon egészségtelen mocsáros síkságon fekszik, ama laguna belső szélén, mely a patraszi öböl partján az Archelous (Apropotamos) és az Euenos (Phidaris) folyók torkolata közt terül el; vizen csak kisebb járművek közelíthetik meg, s hozzá közel ÉNy-ra van a szintén megerősített Aetolikon (Anatolikon) város. M. az ilyen nevü eparchia s az Akarnania-Aetolia nomosz fővárosa, az érsek és a 2. hadtestparancsnokság székhelye; van gimnáziuma, (1889) 9476 lak; Agrinion és Antirhion városokkal vasút köti össze. Új keletü város, melyet alig 300 éve halászok alapítottak, de csakhamar fontossá lett, mert a patraszi öböl bejáratának kulcsa. A görög szabadságharcban a görögök nevezetes fő hadiszállása volt, melyet a törökök többször sikertelenül ostromoltak. 1825 ápr. 27. Redsid pasa (máskép Kiutagi) 20 000 emberrel fogta ostrom alá a várat, melyet Notis Botzaris védelmezett; csak 1826 ápr. 22., midőn már miden élelmi szer elfogyott, kényszerítette az őrséget, hogy egy kirohanással megkisérelje magát keresztül vágni; de ez csak egy kisebb csapatnak sikerült, mig a többi benn szorult csapatok magukat és az ostromlók egy részét a levegőbe röpítették. M.-t Aetolikonnal együtt a görögök csak 1829 máj. 14. foglalták ismét vissza. A városban egy mauzoleum Byron szivét őrzi, ki ott halt meg (1824 ápr. 19.), emlékének pedig 1881 nov. 6. szobrot emeltek a görögök. V. ö. Fabre, Histoire du siege de M. (Páris 1826).

Forrás: Pallas Nagylexikon