Monaci

Lőrinc, a kora renaissance egyik költője, a XIV. sz. első felében előkelő velencei patricius-családból származott s már ifju korában a doge kancelláriájának jegyzői közé tartozott. Gyorsan haladt előre és csakhamar tagja lett a velencei államtanácsnak, mely fontos állami küldetésekre alkalmazta. 1387-ben csaknem folytonosan Magyarországban tartózkodott és szemtanuja volt Mária királyné drámájának, melynek versekben való megirására maga az ifju hölgy szólította fel őt. Elkészült művét neki s Aimo Péter krétai volt kormányzónak ajánlotta; nyomtatásban azonban csak 1758. jelenhetett az meg (Laur. de Monacis Chronicon de rebus Venetis. Kiadta Flaminius Cornelius velencei tanácsos, Velence 1758. A 321-338. old.). Versét magyarra fordította Márki Sándor. (Közli Kisfaludy-társaság Évlapjai, 1885, XX., 205-222. old.) M. 1388. maga is a krétai királyság nagykancellárja lett s mint ilyen irta meg Velencének 1354. menő történetét. Méltóságát negyven évnél tovább viselvén, 1429. halt meg. M.-t Velence leghiresebb költői közé sorolják s Kis Károly korára nézve nálunk is a fő forrás.

Forrás: Pallas Nagylexikon