Monaco

(ejtsd: -kó), önálló kis fejedelemség a Tirreni-tenger és Alpes-Maritimes francia département közt, 21,6 km² területtel, (1890) 13 304 lak., akik közül M.-ban van 3292, Condamineban 6218 és Monte-Carlóban 3794. A fő termékek: citrom, olaj, narancs, illatszerek, likörök, azonkivül agyagkészítmények. A fejedelemség örökös, a fejedelem tanácsa a főkormányzóból és együtt tagu tanácsból áll. A fegyveres erő, a testőrséget kivéve, 5 tisztből és 70 emberből áll. M. város és püspöki székhely Nizza közelében, 380 m. hosszu és 60 m. magas sziklatömegen épült, amelyet a tenger felőli oldalán déli, csaknem afrikai növényzet takar. Szép kastélyát pompás ültetvények környékezik; van új székesegyháza, szép sétahelyei, kis kikötője és tengeri fürdője. Enyhe éghajlatánál fogva mint klimatikus gyógyhelyet is látogatják. M. 968 óta a Grimaldi-családé. 1715. birtoka a női ágra, I. Antal leányára, Hippolit Lujzára szállott át, akitől férje, III. Honorius örökölte. 1793. francia uralom alá került, 1814. IV. Honorius visszakapta, aki 1815. a szárdiniai király védnökségét fogadta el. Midőn Nizza francia uralom alá jutott, a szárdiniai védnökséget a francia védnökség váltotta föl; ugyanakkor Mentoe és Roccabruna és francia birtokká lettek, amiért III. Károly az 1861. szerződés szerint 4 millió frank kártérítést nyert.

Forrás: Pallas Nagylexikon