Monfort l"Amaury

(ejtsd: monfor lamori), kihalt francia uralkodó család, melynek állítólagos őse Amaury (Amalrich), Hennegau grófja, 952 körül élt. Maga M.-vár, a család ősi fészke, Rambouillet mellett feküdt. A család legnevezetesebb tagjai következők: IV. Simon gróf, szül. 1160., megh. 1218 jun. 25. Részt vett az 1199-1200. keresztes hadjáratban és 1208. III. Ince pápa bizalmából az albigensek ellen hirdetett keresztes hadjáratnak a vezére volt; Béziers lakóin hajmeresztő kegyetlenségeket követett el (1209). Toulouse ostromlása közben életét vesztette. - VI. Amaury gróf, az előbbinek fia, folytatta az albigensek elleni háborut, 1231-ben a connétable méltóságot kapta. 1239-ben Palesztinába ment, de a pogányok Gaza mellett elfogták és Kairóba vitték fogságba. 1241. visszanyerte szabadságát, azonban útközben a hajón, nem messze Otrantótól meghalt. - M. Simon, Leicester grófja, az előbbinek öccse, szül. 1206., megh. 1265 aug. 4. 1236. Kasztiliai Blankával, IX. Lajos anyjával folytatott elkeseredett viszálya következtében Angliába költözött, ahol angol születésü anyjának nagy kiterjedésü birtokait átvette és III. Henrik királytól Leicester grófjává és Gascogne kormányzójává neveztetett ki, egyúttal pedig a király hugát nőül vette. Az 1258-iki oxfordi gyülés (oxfordi proviziók) Henrik mellé 15 báróból alakított ellenőrző bizottságot adott, e bizottságnak M. lett elnöke s egyúttal III. Hentik gyámja. Mint a kormány feje a nép kedvében járt, kedvezett az angol nyelvnek és az ország legnépszerübb embere lett. Csakhogy a bárók egyetértése nemsokára megingott és sokan közülök irigy szemekkel nézték a népszerü M. hatalmát és a királyt a proviziók eltörlésére bátorították. E miatt polgárháborura került, melyben a polgárság, az alsó nemesség s az oxfordi egyetem minorita tanárai M. pártjára állottak, aki III. Henrik hadát Lewes mellett megverte (1264 máj. 14.) és a királyt elfogta. Nem törődvén a pápa átkával, mint Anglia kormányzója és protektora állott az állam élére; hogy pedig a belső békét helyreállítsa, 1265 jan. 28-ára Oxfordba országos gyülést hivott egybe. Ezen parlamentnek elnevezett gyülésre nemcsak a főnemeseket és a főpapokat hivta meg, hanem, ami most először, minden grófságból a köznemesség sorából 2 lovagot és minden városból 2-2 polgárt, ami által a parlamentáris alkotmánynak alapját vetette meg. Ez a parlament szentesítette a Magna chartát és a király önkényének határt szabott. III. Henrik később fia, Eduárd által kiszabadult fogságából és még egyszer fogott fegyvert s e háboruban M. az Evesham mellett vívott csatában Eduárd walesi herceg ellenében csatát és életet vesztett. De neve és érdemei Anglia alkotmányának történetében meg vannak örökítve.

Forrás: Pallas Nagylexikon