Mons

(ejtsd: monsz, Bergen), Hainaut belga tartomány fővárosa, 52 km.-nyire Brüsszeltől, a Trouille völgyében, vasutak mellett, (1890) 25 237 lak., gyapju- és pamutfonással, vasöntéssel, sörgyártással; élénk gabona- és szénkereskedéssel, amelyet a Scheldéhez vezető Canal de Conté is előmozdít. A gazdag széntelepek középpontjában fekvő város régi erődítményei helyén szép ültetvények vannak. A legjelentékenyebb épületek: a Waltrude-egyház (1450-1687) pompás üvegfestményekkel és faragványokkal; a városháza a XV. sz.-ból. Emlékszobrok: Orlandus Lassusé, IX. Balduiné és I. Lipóté. Eredetét egy római tábornak köszönheti, amelyet állítólag még Julius Caesar állíttatott fel. Már a középkorban jelentékeny hely volt. 1572 máj. 24. a francia hugenották segítségével elfoglalta Orániai Lajos, de szept. 19. a spanyolok visszafoglalták. 1691. Vauban újra elfoglalta, de a ryswijki béke 1697. ismét visszaadta a spanyoloknak. A spanyol örökösödési háboruban 1701. ismét a franciák hatalmába került és 1709-ig meg is maradt; a badeni béke azonban 1714. az osztrákoknak itélte oda. 1746 jul. 10. a franciák Conti vezérlete alatt megint hatalmukba kerítették, de 1748. ismét visszaadták az osztrákoknak. 1792. a franciák, midőn újra elfoglalták, erődítményeit lerombolták. 1818. ezeket újra felépítették és 1866. megint lerombolták.

Forrás: Pallas Nagylexikon